ROVAR-POLICE KFT.

Minőség
Hatékonyság
Tapasztalat

HACCP-rendszer

Feltétele: a jó higiéniai gyakorlat ez  (angolul: Good Hygiene Praxis, GHP) és a jó gyártási gyakorlat  ami angol nyelven (Good Manufacturing Praxis, GMP) maradéktalan teljesítése.
Célja: a fogyasztók számára biztonságos élelmiszer előállítása és eljuttatása.
Kialakítása: a már nemzetközileg elfogadott szakmai alapelveknek és a már felsorolt  jogszabályok  és annak előírásainak figyelembevételével történik.

Lényege: a gondos, jogszabályokban, technológiai utasításokban és vállalati szabályozásokban előírtak betartásával zajló termelési, gyártási folyamat minden lépését elemezve számba veszi, feltárja és kezeli mindazokat a lehetséges veszélyeket és azok forrásait, amelyek a jó higiéniai és gyártási gyakorlat (GHP, GMP) maradéktalan betartása mellett is előfordulhatnak vagy bekövetkezhetnek.

A HACCP rendszer szervezése és működtetése:
A vállalkozó, illetőleg az általa kijelölt felelős személy a tevékenység teljes folyamatának biztonságosságáért felel, melynek általános alap követelménye a jó higiéniai és gyártási gyakorlat maradéktalan betartása és teljesítése.
Ennek érdekében az élelmiszer-előállítással és  forgalmazással foglalkozók:
- körültekintően válasszák meg az árubeszerzést,
- gondoskodjanak alkalmas járművel történő áruszállításról,
- követeljék meg a személyi higiénét célzó előírások betartását,
- fordítsanak gondot az élelmiszer higiéné oktatására,
- legyenek figyelemmel a hulladékgyűjtésre és annak kezelésre,
- szabályozzák a vegyi anyagok tárolását és felhasználását,
- ne hanyagolják el a berendezések és eszközök rendszeres karbantartását, takarítását,
- tartsák be a jó higiéniai gyakorlat (GHP) alapelveit,
- szervezzék meg az egészségügyi kártevők elleni védekezést.
A jó higiéniai gyakorlat fenntartása érdekében pedig:
- ki kell dolgozni a folyamatos, illetve időszakos belső higiéniai ellenőrzések rendjét,
- gondoskodni kell a munkahelyek és eszközök tisztaságának fenntartásáról,
- biztosítani kell a műszaki-higiéniai feltételeket, beleértve az épület, berendezések és közművek követelményeit,
- fel kell tárni az ellenőrzések során tapasztalt hiányosságokat, ezeket pótolni,
- meg kell határozni a hiányosságok megszüntetését célzó intézkedéseket (az ellenőrzéssel megbízottak feladatainak és hatáskörének, illetve a határidők feltüntetésével),
- a tevékenység és az egység sajátosságainak a figyelembevételével elő kell írni az ellenőrzések gyakoriságát is.
Az üzemeltetőnek a Veszély Elemzést, a Kritikus Szabályozási Pontokat, a szabályozó intézkedéseket és a felügyelő rendszert meghatározott időközönként, valamint a tevékenység megváltoztatása esetén felül kell vizsgálni, a változásokat figyelembe véve kell megváltoztatni, amelyet dokumentálni kell.
Az egészségügyi kártevők megjelenésének veszélye az élelmiszerekkel való szoros kapcsolatukból és biológiai sajátosságukból adódik. Ennek megfelelően megjelenésük és esetleges elszaporodásuk az élelmiszer előállítás, szállítás és forgalmazás bármely szakaszában előfordulhat, ami a jó higiéniai gyakorlat, illetve az élelmiszerbiztonságot szolgáló HACCP rendszer alapjaiban történő sérülésére utal.
A HACCP- rendszer alkalmazásának (nem a rendszer auditálását szolgáló!!) ellenőrzésére – a területi illetékesség elve alapján – a vendéglátásban és a közétkeztetésben az ÁNTSZ és a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, az élelmiszer-előállítás és – kereskedelem területén az ÁNTSZ és az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomások jogosultak.
Az élelmiszer-előállítást és – forgalmazást végző vállalkozásokra vonatkozó előírások
Az Európai Unióban az egészségügyi kártevők elleni védekezésre vonatkozóan konkrét jogszabályi előírások nincsenek, az erre vonatkozó kötelezettséget, irányelvként, a létesítményekre előírt általános higiéniai feltételek között rögzítik.
Hazánkban az élelmiszer-előállító üzemekben a 18/1998. (VI.3.) NM (járványügyi) rendelet 36. § (2) bekezdésében felsorolt, illetve a 4. mellékletében konkrétan megjelölt egészségügyi kártevők elleni védekezés végrehajtásakor a 90/2003. (VII.30.) FVM-ESZCSM együttes rendelet 2.9.-2.17. pontjaiban megadott szempontokat kell figyelembe venni:
- olyan műszaki feltételeket kell teremteni, amelyek megakadályozzák a kártevők behatolását, megtelepedését;
- a kártevők elleni védekezést tervezett program szerint kell végezni, amelynek tartalmaznia kell a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során fertőzöttnek talált helyeken szükségessé váló irtási feladatokat, az előre tervezett munkavégzési időpontokat;
- a kártevők jelenlétének nyomon követése érdekében a leírt program szerint, a kártevő fajától függően, objektív módszerekkel ellenőrzéseket vagy ennek hiányában évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni;
- a kártevőirtást oly módon kell elvégezni, hogy az irtószerek az élelmiszer-előállítást, feldolgozást és forgalmazást, illetve azoknak a környezetét ne veszélyeztessék;
- a létesítmény egész területén, az épületen belül – kivéve azokat a helyiségeket, amelyekben csomagolatlan élelmiszer van – és kívül a rágcsálók ellen kihelyezett
· figyelmeztető felirattal ellátott,
· lezárható,
· az időjárásnak és egyéb környezeti hatásoknak ellenálló anyagból készült,
· ki és bemeneti nyílással rendelkező,
· belül osztottan elválasztott,
· 1-től emelkedő arab számmal és
· nyilvántartó térképen feltüntetett,
etetőládákban a rágcsálók jelenlétének meghatározására szolgáló méregmentes vagy mérgezett csalétket úgy kell elhelyezni, hogy az abból ne szóródhasson ki, illetve az ellenőrzés alkalmával a fogyasztás megfigyelhető legyen;
- a rovarirtás idejére a csomagolatlan élelmiszert a helyiségből el kell távolítani vagy megfelelő védelméről gondoskodni kell, majd ezt követően az irtószereket mindazon felületekről el kell távolítani, amelyek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülhetnek;
- a kártevők elleni szervezett megelőzési, ellenőrzési és védekezési tevékenységet (az ellenőrző hatóságok által követhetően) úgy kell dokumentálni, hogy abból a létesítmény kártevő-fertőzöttségének aktuális állapota megállapítható legyen;
- az egészségügyi kártevők elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat csak engedéllyel rendelkező egyéni/társas kártevőirtó vállalkozás, illetve megfelelő (egészségügyi gázmester, egészségőr-fertőtlenítő, egészségügyi kártevőirtó szakmunkás) szakképesítéssel rendelkező személy végezheti el;
- az egészségügyi kártevők elleni védekezést az ÁNTSZ területileg illetékes városi/fővárosi kerületi intézete irányítja és ellenőrzi;
- a kártevők elleni védekezés szakmai irányelveit, az alkalmazható irtószereket és eljárásokat a „Johan Béla” Országos Epidemiológiai Központ által időszakosan megjelentetett „Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről” című hatályos kiadvány tartalmazza.